Préselt Geotégla

Az európai építészet zöld jövője

Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi európai égetett tégla gyártásának 50%-át át lehet állítani egy környezettudatos alternatívára, ami a 70%-kal alacsonyabb energiaköltségnek köszönhetően, alacsony árú zöld alternatíva.

Tudjon meg többet

Az európai építészet zöld jövője

Préselt Geotégla – Európa

Az építési technológia az elmúlt 50 évben rohamosan fejlődött, a nagy ablakok kötelezővé tették a teherhordó oszlopokat, a teherhordó falakat pedig kitöltő falak váltották fel. A fal hőszigetelő tulajdonsága a kiváló szigetelőanyagok miatt már fontosságát vesztette.

Ugyanakkor az energiaköltségek ingadozása óriási kockázattá vált. Ugyanis a magas energiaárak rendkívül költségessé teszik mind a téglagyártást, mind az épületek fűtését/hűtését.

Van-e mód arra, hogy csökkentsük a jövőbeli házépítők, valamint az építő- és építőanyag-ipar kiszámíthatatlan energiaáraktól való függőségét? Talán van egy új anyag, amely a lehető legalacsonyabb energiafelhasználással valamint CO2– és üvegházhatású gázok kibocsátásával állítható elő, és amely rendelkezik a 21. században megkövetelt előnyökkel.

Szerintünk a préselt geotéglát az európai igényekhez kell fejleszteni. Mivel a tömörített fold minden más építőanyagnál

  • jobb a helyiségek hőmérséklet- és páratartalom-szabályozásához,
  • energiatakarékosabb (a fűtési/hűtési költségeket legalább 25%-kal csökkenti), miközben
  • élettani előnyöket biztosít.

Ráadásul egy 10 cm vastag nyomott földfal hasonló hangszigetelést biztosít, mint egy 20 cm-es hangszigetelt téglafal.

Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi európai égetett tégla gyártásának 50%-át át lehet állítani egy környezettudatos alternatívára. Ami a 70%-kal alacsonyabb energiaköltségnek köszönhetően alacsony árú zöld alternatíva.

Egy Zöldebb Jövőért

A FELELŐS ÉLETMÓD:
a mai szükségleteket úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő generáció lehetőségét attól,
hogy ők is kielégítsék a saját szükségleteiket!

CO2 szempontból nézve: a jelenlegi európai égetett téglatermelés 50%-a 22 millió tonna tégla, ami 2,64 millió tonna CO2/évnek felel meg. Földtéglára való átállással a kibocsátás 2/3-a, azaz 1,76 millió tonna CO2/év takarítható meg. Ez a csökkentés az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó 2017 és 2030 között 81 millió tonnában meghatározott teljes EU-csökkentési elvárás 2%-ának felel meg.

Egy ilyen változásnak technológiai és piaci oldalról is magas a kockázata. Ám figyelembe véve potenciális termelését (azaz évi
22 millió tonnát) és alacsony környezeti hatását (a termeléstől az épületekben történő hasznosításig), az átállás képes lehet forradalmasítani az építőipart.

%

A világ energiaszükségletéből lakhatásra fordított rész

%

Lakhatási energia megtakarítás földtéglával

%

Agyagos területek aránya Európában

Millió tonna éves égetett-tégla gyártás

Társadalmi Hatás: Egészséges Élet

Zajártalom

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a zajszennyezés jelentős környezet-egészségügyi probléma Európában. A zaj különféle forrásokból származik, és nemcsak a legforgalmasabb városi környezetben, hanem egyre inkább természetes környezetben is jelen van.
A zajszennyezésnek kitett személyekre gyakorolt káros hatások közé tartozik

  • az emberi populációk jólétének fenyegetése,
  • a vadon élő állatok egészségének és eloszlásának romlása a szárazföldön és a tengerben,
  • gyermekeink iskolai tanulási képességeinek csökkenése.

A gazdasági következmények árát a társadalomnak kell megfizetnie.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a közlekedési zajt, beleértve a közúti, vasúti és légi közlekedést is, a második legfontosabb nyugat-európai egészségkárosodási okok közé sorolta, csak a nagyon finom szemcsék okozta légszennyezés előzi meg.

A környezeti zajnak való folyamatos kitettség negatív szív- és érrendszeri és anyagcsere-hatásokhoz, a gyermekek kognitív teljesítményének csökkenéséhez, valamint súlyos stresszhez és alvászavarokhoz vezethet. A környezeti zajnak való hosszú távú kitettség a becslések szerint 12 000 korai halálesethez vezet, és évente 48 000 új ischaemiás szívbetegség esetéhez járul hozzá Európa területén. Becslések szerint 22 millió ember szenved krónikus magas stressztől, és 6,5 millió ember szenved krónikus magas alvászavartól. A repülőgépek zaja miatt a becslések szerint 12 500 iskolás szenved tanulási zavart az iskolában.

 

Asztma

Az Európai Tüdő Fehér Könyv 72,2 milliárd euróra becsüli az asztma teljes költségét, miközben egyre növekszik az asztmában szenvedők száma! Az asztma kockázati tényezői között az egészségügyi szervezetek több száz olyan anyagot azonosítottak, amelyek az asztma kialakulását okozhatják. Sok ilyen asztmagén építőipari termékekben van jelen, például szigetelések, festékek, ragasztók, falpanelek és padlók gyakori összetevője.

A földtégla NULLA asztmagént tartalmaz. Mindazok, akik hagyományos házakból vegyszermentesekbe költöztek, az asztmás tünetek gyors csökkenéséről és jó életminőségről számoltak be.

Alapelveink

ismerjen meg bennünket

Az építészetre úgy kell tekinteni, mint annak
a környezetnek a létrehozójára, amely meghatározza az életünket.

Az építészek feladata, hogy a jelen lakásigényeket úgy elégítsék ki, hogy azzal ne vegyék el a jövő generációtól a lehetőséget, hogy majdan a saját lakhatás iránti igényét ki tudja elégíteni.

Az építészek feladata olyan megoldások keresése, amelyek a legtöbb embernek tetszenek és lehetővé teszik a méltó életet.

A Földépítészet Múltja

A föld egyszerű, tartós és sokoldalúan használható anyag, helyben kitermelhető, rugalmas, de ugyanakkor erős, nem bomlik,
a rovarok nem károsítják, nyáron hűvös, télen
pedig meleg. Az idők során rendkívüli szépségű, változatos épületek készültek földből.

A földépítészet európai központja

A vályogot és a földet ezer évig leginkább lakó- és gazdasági épületek építőanyagaként használták.
A 19. században Magyarország Európa egyik földépítészeti központja lett. A kevés erdő miatt az Alföldön terjedt el a földépítészet. A népi építészet nemzetközileg is elismert alkotása, Hollókő-Ófalu együttese szintén vályogépületekből áll.

Magyarországon a középkorban és az újkorban virágzott a földépítészet. A magyarság 896-os honfoglalása utáni időszakból is találtak veremházakat és földvárakat. A levegőből ma is láthatóak a tatárjárás után a török hódítás ellen épített erődrendszerek maradványai.

Az ember 10 ezer éve városokat épít. A föld az egyik legfontosabb építőanyag. A világ lakosságnak ma is több mint 1/3-a földből épített otthonban él. Ez az építőanyag az ókorban terjedt el széles körben. A különböző civilizációk egész városokat építettek fel földből. Ma is látható régészeti emlékek vannak Egyiptomban, Peruban, Irakban, Krétán és Spanyolországban.

A világon több mint 30 féle földépítési módot ismernek. A két alapvető eljárás-típus a döngölt földből való építés és a formába öntött tégla. Mezopotmiában a nyers földet már 6000 évvel ezelőtt nedvességálló aszfaltanyagokkal keverték.

A föld mint építőanyag

Technológia

A 20. század második felében a földépítészet és a vályogtégla gyártás területén számos különböző próbálkozás volt Magyarországon.

Vertfal technológia

A hagyományos vertfal építése és fejlődése

Extrudált szalagvályog

Másnéven nedves vályog technológia.

Hőszigetelés

Hőszigetelés a földtechnológiákban.

Boltozat

Stabilizált földtégla boltozásos technológia.

Gépi préselés

Hagyományos vályogkészítés gépi préseléssel.

Téglaipari préselés

Vályogtégla préselés téglaipari présekkel

Földépítészet Franciaországban, Svájcban, Németországban, Ausztriában és Izraelben

Az 1970-es évektől több európai országban kezdték kutatni a modern vályogépítés lehetőségeit, a megfelelő építéstechnológiákat és alkalmazási területeket.
Az első ilyen kezdeményezés a németországi Kasselben létrehozott telep,
a Wasserturmstrasse együttese. Az „Ökológikus település” kezdeményezői Manfred Hegger, Doris Hegger-Luhnen, Gernot Minke, Günter Schleiff az ökológikus építés több alapelvét valósították meg: a passzív napenergia hasznosítását, pufferzónás tervezést, gépkocsiforgalom korlátozását, természetes anyagok használatát.

Vegye Fel Velünk a Kapcsolatot